A kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott folytatása szükséges az inflációs kilátások kordában tartása érdekében - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember szerint legkorábban szeptemberben vizsgálhatják felül az addigi eredményeket.
Az elmúlt években szokatlanul hosszan beszélt a magyar euróbevezetés kilátásairól Virág Barnabás a Portfolionak adott interjúban. Az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke többször említette, hogy a jegybank kitart a másfél éve bemutatott kritériumrendszer mellett. De mik is pontosan ezek a kritériumok? Miben kellene a legtöbbet fejlődnünk, hogy elgondolkodhassunk az euró bevezetésén?
Olyan módon kell a jövőben bevezetnünk az eurót, hogy az biztosítsa a magyar gazdaság számára a felzárkózás folytatásának lehetőségét – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető szerint fontos, hogy tényszerű, szakmai diskurzus induljon arról, mikor és hogyan érdemes csatlakoznunk az eurózónához. Ezen a téren az MNB tartja magát a másfél éve bemutatott kritériumrendszerhez, ami a sikeres belépés kulcsa lehet.
Fel kell gyorsítani a digitális pénzekkel, digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos kutatásokat, mert aki ezen a téren sikereket ér el, az lesz képes a fenntartható növekedésre - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az Egy új kor hajnalán - Pénz a 21. században című, a digitális jegybankpénzről szóló jegybanki tanulmánykötet bemutatóján.
Legfeljebb 2,5%-os, végig fix kamatozású, lakossági ügyfelek által legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakások vásárlására vagy építésére felvehető lakáshitel bevezetését tervezi 2021 októberétől a Magyar Nemzeti Bank. A 200 milliárdos keretösszeggel és 70 milliós hitelenkénti összeghatárral meghirdetett, a kifutó NHP-hoz hasonlóan jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program várhatóan októberben indul el - jelentette be Virág Barnabás alelnök. A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan építi fel zöld eszköztár stratégiájának pillérjeit, amelynek már augusztustól egy szintén 200 milliárdos keretösszegű zöld jelzáloglevélvásárlási program is a része lesz.
A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint Virág Barnabás alelnök online tájékoztatót tart ma 15 órakor „a jegybank zöld eszköztár stratégiájához kapcsolódó döntésekről”. Várakozásunk szerint többek között a Növekedési Hitelprogram helyett bevezetendő zöld hitelprogram (valószínűleg az új Zöld Otthon Program) részleteiről lesz szó, az eseményről a Portfolio élőben tudósít.
„Az infláció terén most helyzet van”, ezért „határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben”, így havi szintű kamatemelési ciklusba kezdtünk, amelynek mértékét illetően „a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz” – jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint „hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét” és újra rögzítette a jegybanki vezetés szakmai álláspontját, miszerint a költségvetési egyensúlyt gyorsabban lenne célszerű helyreállítani, mert ezzel jobb esély lenne a régióval szemben az államadósság terén fennálló történelmi hátrányainkat jelentősen szűkíteni.
A héten megindított kamatemelési ciklusról, az inflációs kockázatokról, a monetáris és fiskális politika összhangjáról, valamint a kormány és a jegybank eltérő gazdasági helyzetértékeléséről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
Ugyan az MNB kamatemelését a piac már az elmúlt bő egy hónapban elkezdte beárazni, ma reggelre a kamatemelés után egy kisebbet még ugrott a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak mértéke, a BUBOR több lejáraton is több bázispontot emelkedett. Ezt egyben azt is jelenti, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztője is emelkedhet majd.
Délután háromkor online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök és az alelnökök. Az esemény apropója, hogy a Monetáris Tanács közel tíz év után először emelte meg az alapkamatot. A tájékoztatón a jegybank vezetése egyértelműen kamatemelési ciklus mellett tette le a garast, mely akár havonta is szigorításokat hozhat.
Ahogy közeledik a Monetáris Tanács június 22-i ülése, úgy tudunk meg egyre több részletet a kamatemelésről. A héten például egyrészt megjelent egy friss inflációs adat, másrészt Virág Barnabás friss információkat is elárult arról, hogy nézhet majd ki a júniusi monetáris szigorítás. A forint már érezhetően erősödött az utóbbi hetekben mióta a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, az elemzők szerint ez akár ki is tarthat a következő hónapokban, tartósan 350 körüli euróárfolyam sem elképzelhetetlen.
Az MNB dolgozik egy Zöld Otthon Programon, amellyel környezetvédő módon támogatná a lakásberuházásokat - mondta el Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. A program részleteit a következő hónapban ismertethetik.
A válság és a belőle való kilábalás is teljesen más most, mint a 2008-as válság során volt. Míg akkor hat év alatt, most másfél év alatt, idén nyáron térhetünk vissza a válság előtti kibocsátási szinthez, a bankrendszer pedig ennek egyértelműen a támogatója – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. Az MNB proaktív módon és határozott lépésekkel fog fellépni az inflációs kockázatok ellen (idén 4%-os, akár afölötti infláció lehet 6% körüli növekedés mellett), biztosítva az árstabilitást – jelentette ki. Az első szigorítási lépés júniusban, az Inflációs jelentéssel együtt jöhet.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
Hétfőn derült égből villámcsapásként érte a piacot a hír, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke közelgő kamatemelésről beszélt. A nyilatkozatra azonnal erősödni kezdett a forint az euróval szemben, azonban két nap után megakadni látszik ez az erősödés. De miért okozott ekkora meglepetést a jegybank mindenkinek? Meddig erősödhet még a forint?
Nagyot erősödött a forint az utóbbi hetekben, a mozgás az elmúlt napokban gyorsult be, ami mögött részben az áll, hogy a befektetők elkezdték árazni az MNB esetleges kamatemelését, a várható jegybanki szigorításról beszélt nemrég Virág Barnabás, a jegybank alelnöke is. De mi várható most a forintnál a következő hetekben? Meddig erősödhet még a magyar fizetőeszköz? Ezt vizsgáltuk meg közelebbről.
A Magyar Nemzeti Bank egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából, és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére - nyilatkozta a Reutersnek Virág Barnabás. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet. Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. A forint a monetáris politikai fordulat hatására erősödni kezdett.
Változatlanul hagyta a kamatokat az MNB Monetáris Tanácsa, majd a döntést követő sajtótájékoztatón sem hangoztak el igazán erős üzenetek. A jegybank az inflációs kockázatok további erősödésére számít, de fogadkozik, hogy szükség esetén kész szigorítani a rendelkezésre álló eszközeivel.
Délután három órától sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és alelnökei – derül ki a kiküldött meghívóból. Egyelőre nem tudni, mi az esemény apropója a Monetáris Tanács döntése után.
Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban, továbbra is óvatos alapállás jellemezheti a kamatpolitikánkat, szükséges a jelenlegi 0,75%-os egyhetes betéti kamat fenntartása a 0,6%-os alapkamat mellett is – mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ugyanakkor a jegybank mérlege tovább bővül majd a következő időszakban is, ezzel fogják támogatni a gazdaság helyreállását és az átállást segíteni a zöld és digitális gazdaságra. Virág Barnabás szerint a kormány részéről a beruházások felpörgetésére, további munkahelyvédelmi lépésekre és a bajba jutott adósok megmentésére van elsősorban szükség, 2021-ben a legfontosabb cél a növekedés helyreállítása, majd ezt követően térhet vissza a gazdaság a korábbi egyensúly őrző és csökkenő adósságpályájára.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Egyre nagyobb a kockázat, hogy a várakozások fölé mehet a hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
